1993. június 11.

Kedves Apa!

Sajnálom a szobánkat, de anya azt mondja, hogy nem számít. Azt mondja: “Könnyű lesz a szobát megoldanunk, csak hogy újra együtt lehessenünk.”

Itt, Divljanában, jó barátot szereztem, Mihajlot. (A legjobb barátom még mindig Szamir, bár Szarajevó óta nem láttam őt). Mihajlo a Sutjeska üdülőhely földszintjén él. Nemrég kígyót találtak a szobájában. Nem hiszem, hogy a kígyók a második emeleti szobánkba másznak.

Amint a “Sutjeska” -hoz érkeztem, Mihajlo elmagyarázta nekem, hogy háborúban állunk egy Igman nevű üdülőhely fiúival. Azonnal tobozokkal támadtuk meg néhányukat. Mivel többen voltak, visszavonultunk és Mihajlo nagy távcsövén keresztül távolról figyeltük őket. Azt mondta, hogy hamarosan elköltözik, és a távcsövet nekem adja.

Büszke vagyok arra, hogy a “Sutjeska” -hoz tartozom, bár ezek Igmanból többen vannak. Mihajlon és rajtam kívül csak két másik fiatalabb fiú van a Sutjeska-ban, akik nem nagyon hasznosak, az idősebbek meg nem vesznek részt a háborúzásban. Mihajlo és én a “Sutjeska” vezetői vagyunk, az Igman vezetője pedig Siniša, aki szintén negyedik osztályba ját.

Sztane is jó barátot talált, Ivicát. Mivel még fiatalok az iskolához, ők ketten egész nap játszanak. Csak nem szeretik a kövér Borot az étteremből. Ő megköveteli a gyerekektől, hogy étkezés előtt belemerítsék a kezüket valami büdös folyadékba. Később ettől teljesen kireped a bőr a kézen. Bora lekiabálja Sztanet és Ivicát, amikor megpróbálják elkerülni ezt a büdös vizet. Stane alig várja, hogy itt legyél és megmutasd kövér Borának.

És is alig várom, hogy itt legyél.

Koszta